1986.09.27. Battonyán felavatják az első magyarországi S.O.S. gyermekfalut
1986. szeptember 27-én 12 hagyományos stílusú épülettel megnyílt az első magyarországi gyermekfalu, amely családias neveltetést biztosít elhagyott vagy árva gyerekeknek. Az intézmény létrehozása Puja Frigyes külügyminiszter közbenjárásának is köszönhető.
Hans-Heinz Reinprecht, az SOS Nemzetközi Gyermekfalu Szervezet főtitkára is részt vett az első magyarországi létesítményének avató ünnepségén Battonyán.
2015-re megérett az idő a változásra: a battonyai gyermekfalu átköltözött Orosházára, és ezzel létrejött az első integrált gyermekfalu.
Az SOS újszülött kortól fogadja a gyerekeket. 140 ezer gyereket fenyeget a veszély, hogy kiemelhetik a családjából életkörülményeik miatt. A munkahely, a lakás elvesztése, egy hosszantartó betegség, vagy például a szülők válása is megingathat egy addig jól működő családot is.
Családmegerősítő programjaik célja, hogy különböző gazdasági, szakmai és pszichés támogatással segítsék a nehéz helyzetben lévő családokat túllépni a krízishelyzeten.
400 gyereknek adnak szerető, biztonságos otthont nevelőszülői családokban, valamint további közel 200 gyereket támogattak 2016-ban családmegerősítő programjaikkal, hogy megelőzzék a gyerekek kiemelését a családból. A gyermekek egészséges fejlődése érdekében őket értő és segítő családokat formálnak. Segítik a gyermekeket és fiatalokat eredményes életkezdésükben és jövőjük kialakításában. Részt vállalnak közösségeik fejlesztésében.
Bántalmazás, elhanyagolás, szegénység, a szülők szenvedélybetegsége vagy halála. A gyerekek többsége ezért kerül ma az SOS-be.
A nevelőszülői családok Kecskeméten, Orosházán és Kőszegen a gyermekfalvakban, vagy a gyermekfalvak közelében, a nevelőszülő saját házában laknak. Az SOS egyik sajátossága, hogy a testvéreket nem szakítják el egymástól. Nem ritka, hogy akár öt testvér is egy családba kerül, ami jelentősen megkönnyíti a súlyos traumákat átélt gyerekek számára az átmenetet, a beilleszkedést, segít fenntartani a családi kapcsolatok egy részét.
A fiatalok 18 éves kortól Ifjúsági Házba költözhetnek, ahol már lazább keretek között, de még mindig felügyelet mellett élnek. Ez a felnőtté válás utolsó állomása. Céljuk, hogy a gyerekek fokozatosan tanulják meg az önállóságot és felkészülten lépjenek ki az életbe.
A gyermekvédelmi gondoskodást elhagyó fiatalok komoly hátrányokkal indulnak az életben a családban élő fiatalokhoz képest. Nem áll mögöttük stabil család, és az átlagosnál kevesebb erőforrással indulnak a felnőtt életben. Főbb hátrányaik: lakhatási problémák, szociális védőháló hiánya, megfelelő szakmai kompetenciák hiánya, sérülékeny személyiség, stb. Az ő esetükben az önálló életre való felkészítés több odafigyelést igényel. A projekt arra kíván választ adni, hogyan lehet a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalokat felkészíteni az önálló életre, mire kell a velük foglalkozó szakembereknek különös figyelmet fordítani a tipikus kockázatok elkerülése és a minél sikeresebb felnőtt életvitel érdekében.
Előfordul, hogy a gyerekek érdekei sérülnek, mert például a beavatkozások túl későn, a határozatok túl lassan születnek meg, s az elhelyezések sem mindig a gyerek szükségletei szerint történnek. A gyerekek és szülők pedig információk hiányában gyakran elvesznek a rendszerben.
Az SOS Gyermekfalvak fontos szereplő kíván lenni a rendszer problémáinak feltárásában és megoldásában, a gyerekek személyiségi jogainak érvényesítésében.
Kapcsolódó cikk:
https://minden-ami-politika8.webnode.hu/sos-gyermekfalvak-vilagnapja/